4. rész: Másnap

„Reggel a meztelen hátamat perzselő nap ébresztett. Vagy inkább késő délelőtt, talán már délután? Nem tudom biztosan.

…

Kellemes volt még az égető napon is. Edward hűvös bőre tökéletes ellenszere a hőségnek. …

Boldogan feküdtem volna ott örökre, hogy soha meg ne zavarjam a pillanatot, de a testemnek más elképzelései voltak.  Nevettem türelmetlen gyomrom korgásán.

-Mi olyan vicces?

-Az ember nem sokáig tehet úgy, mintha nem lenne az.

Vártam, de nem nevetett velem.

-Edward mi történt? Mi a baj?

- Még kérded?- a hangja kemény és cinikus volt.”

Hirtelen félelem cikázott át rajtam. Valamit biztos, hogy rosszul csináltam az éjjel. Sóhajtva fordultam az oldalamra, de ekkor kis fájdalmat éreztem a testem bal felén.

-Bella! Mi történt?-hajolt felém szerelmem aggódva, mikor fájdalmas grimasz jelent meg az arcomon.

-Semmi baj szerelmem. Csak kissé elgémberedtem.

-Sztem másról van szó.-emelte le rólam a vékony takarót.-Nézd mit tettem veled.- Az oldalamon és a karomon véraláfutások díszelegtek. Próbáltam felidézni hogyan szerezhettem őket, de sehogy sem tudtam kitalálni.

-Edward. Nem fáj egyáltalán, csak kicsit érzékeny.-mondtam, és pontosan így is volt.

-Nem. Bella, egy szörnyeteg vagyok. Akár meg is ölhettelek volna.- kezdte már megint az önmarcangolást.

-De nem tetted, nem történt semmi. Csodálatos volt minden.

-Nézz körül, bármelyik párna akár te is lehettél volna.

Szétnéztem a világos szobában, és mindent toll borított. Mosolyognom kellet, és büszkeséggel töltött el, hogy Edwardot sikerült ennyire beindítanom.

-Bella, figyelsz te rám egyátalán? Ez nem vicces. Megölhettelek volna!-emelte meg a hangját kedvesem.- Inkább megyek készítek neked valami reggelit, mert úgy látom nem lehet veled komolyan beszélni.

Felállt, magára kapott egy fehér len nadrágot és elindult a konyha felé. Elégedettem dőltem vissza a megmaradt párnák közé és elpirulva gondoltam vissza a tegnap este történéseire. Néhány perc múlva isteni illat csapta meg az orromat. Feltápászkodtam, magamra kaptam Edward ingjét, mélyet szippantottam belőle s elindultam megkeresni a férjemet. Ott állt a konyhában a tűzhely mellet és éppen egy tányérra halmozott egy adag rántottát. Leültem az asztalhoz és türelmesen vártam, míg elkészül vele. Edward megfordult és elém tette a hatalmas tányért.

-Nem is tudtam, hogy tudsz főzni.

-Egy rántotta még nem számít főzésnek, de 100 év alatt az ember sok mindent megtanul.

Nekiláttam az ételnek és meglepődtem milyen finom volt. Miután megettem az egészet, elégedettem dőltem hátra a széken.

-Köszönöm.-mondtam, majd átnyúltam az asztalon és végigsimítotam az arcán. Megrándultak gyönyörű vonásai és elhúzódott tőlem.

-Mi a baj?-kérdeztem szomorúan.

-Ez többet nem történhet meg Bella. Soha többet.

Kérdőn néztem rá, majd lassan megértettem szavainak értelmét.

-Edward ezt ne…

-Bella.-folytota belém a szót.-Hát nem érted, hogy meghalhattál volna?

-Edward. Már soha többet nem fogsz hozzám érni?-kérdeztem kétségbeesetten.

-Amíg ember vagy…-fordította el a fejét.

Mérges lettem, felpattantam a székből és kiviharzottam a konyhából. Még hallottam, hogy Edward utánam kiált, de becsaptam a szoba ajtaját, és ezzel megértette, hogy nem akarok most vele beszélni. Bementem a fürdőszobába és beálltam a zuhany alá, hogy lenyugtassam magam. Miután végeztem, a bőröndömhöz sétáltam, hogy keressek valami ruhát, de amikor egy sikoly hagyta el a számat, Edward rontott be a szobába.

-Alice!-kiabáltam kétségbeesettem. A bőrönd tele volt fehérneművel, apró bikinikkel és falatnyi ruhadarabokkal.

-Teljesen felesleges ezeket felvennem, olyan mintha nem lenne rajtam semmi.-fordultam szerelmem felé. A szoba közepén állt, kezeit ökölbe szorította, és fekete tekintetét le sem vette rólam. Ekkor jöttem rá, hogy valóban nincs rajtam semmi. Ördögi mosoly jelent meg az arcomon és lassan elkezdtem felé sétálni. Ő ezzel egy időben hátrálni kezdett, de a falnak ütközött. Kétségbeesetten nézett rám, én pedig már tudtam, hogy hogy érhetem el a célom, hogy dönthetem meg az elhatározását, miszerint nem fog a feleségéhez nyúlni. Megálltam tőle egy méterre és mélyen a szemébe néztem. Remegett a vágytól, tekintetét nem vette le rólam. Lassan felemeltem a kezem, és végigsimítottam  a melleimen, mire egy halk morgás tört elő a mellkasából. Tudtam, hogy sínen vagyok. Megfordultam, és elsétáltam az ágyig. Végigfeküdtem rajta, de úgy helyezkedtem el, hogy csak annyit lásson belőlem, amennyit én szeretnék. Megsimogattam magam mellett a lepedőt.

- Nem jössz közelebb? – suttogtam erotikusan.

Lassan elindult felém, magállt az ágy szélénél és letérdelt mellé. Szemeivel szinte felfalta meztelen testemet. Ujjaival lassan végigsimított combomon, fel az oldalamon át a melleimig, és onnan az arcomra tette hűvös kezét. Előrehajoltam, becsuktam a szemem, és meg akartam csókolni, de mire feleszméltem már csak az illata maradt a szobában. Csalódottan dőltem vissza az ágyra. De elhatároztam, hogy elcsábítom Edwardot, akármibe is fog kerülni. Az eszköztáram már megvolt Alice jóvoltából, már csak egy jó terv kellett.

Hát ez lett volna a negyedik rész. Ez után jönnek a bonyodalmak, Bella ördögi tervével...:) 
Remélem  tetszett, és jól esne, hogy aki olvassa, megírná, hogy tetszenek-e a részek, folytassam-e vagy hagyjam abba.