2011. augusztus 30., kedd

22. fejezet - Változás 1. rész

Sziasztok!

Bocsi, hogy csak egy részét hozom a frissnek, de már írom a második felét is, csak nem fejeztem még be, de gondoltam, hogy addig hozok nektek vmi újat, ha már ilyen sokáig kellett várnotok. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!



Edward karjaiban ébredtem a részben sikertelen nosztalgiázásunk után. De nem bánom, mert így még többet próbálkozhatunk. Még mindig csukott szemmel feküdtem, és a gondolataim közé megint bekúszott az a dolog, amit már napok óta nem tudok kiverni a fejemből. Az átváltozásom. Hogy milyen leszek azután. Hogy mennyire leszek vad, és fékezhetetlen. És a legnagyobb félelmem. Hogy majd rá fogok-e támadni Edwardra. Annyira boldog vagyok, hogy végre testestül-lelkestül az enyém lett, és már csak olyan rövid ideig élvezhetem ezt, mielőtt elkezdődik az újszülött őrjöngésem. Lassan fészkelődni kezdtem, mert eldöntöttem magamban, hogy most vagy soha. Megkérdezem tőle.

- Jó reggelt! - csókolt homlokon kedvesem, még mielőtt kinyitottam volna a szemem. - Sokáig tartott eldöntened, hogy felkelsz-e már. Min gondolkodtál ennyire? - kérdezte.
- Honnan tudod, hogy gondolkodtam? - kérdeztem vissza.
- Ráncoltad a homlokodat. - simított végig rajta hűvös ujjaival, és csak ekkor vettem észre, hogy még mindig nem hagytam abba.
- Utánam a vízözön. - motyogtam magamban, de tudtam, hogy Edward meghallja. Nem kérdezett közbe, de értetlen arcot vágott. - Szeretnék veled valamit megbeszélni. Komoly dolog.
- Ne csigázz tovább Bella, kérlek. - Edward hangja idegesen csengett.
- Szóval az átváltozásomról lenne szó. - mondtam, és a paplan csücskével kezdtem játszani. Néhány pillanat múlva fájdalmas hangon megszólalt:
- Tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat. Amikor rájössz, hogy egy szörnyeteg vagyok, és nem akarsz majd ilyenné válni, mint én. - mondta lehajtott fejjel.
Meglepetten kaptam rá a tekintetem, és a szemeiben szomorúságot láttam megcsillanni. Az állánál fogva fordítottam magam felé a fejét, és kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen.
- Nem erről van szó. Félreérted. Vámpír szeretnék lenni. - értetlenül nézett rám - Vámpír szeretnék lenni. - nyomatékosítottam még egyszer - Csak nem most.
Már éppen meg akart szólalni, de mutatóujjamat az ajkaira téve belé fojtottam a szót.
- Várd meg, míg befejezem, és érteni fogod. - simítottam végig tenyeremmel az imádott arcon - Csak nem tudom, hol is kezdjem.
- Talán az elején. - mosolyodott el halványan, de arca még mindig feszült volt.
- Ugye az újszülött éveimben valószínűleg megfékezhetetlen és vérszomjas leszek, ugye? - kérdeztem, hogy kis időt nyerjek.
- Igen, mindannyiunknál így volt. De nem...
- És valószínűleg csak a véren fogj járni az eszem. - vágtam a szavába - Csak azt fogom minden percben kívánni.
- Valószínűleg igen.
- Tehát téged már nem foglak kívánni egy darabig. És én ezt nem szeretném.- hajtottam le a fejem, de a következő másodpercben már a hátamon feküdtem újból az ágyban, és a gyöngyöző nevetésű Edward tornyosult felém.
- Tehát csak ennyi a baj? - kérdezte még mindig nevetve.
- Csak? - húztam fel a szemöldököm.
- Te, és a te őrült emberi hormonjaid! - kacagott, és zengő nevetése betöltötte az egész házat.
- Ne nevess ki, ez nagyon is komoly. - vágtam durcás képet.
- Nem nevetlek ki, ez tényleg komoly. Hisz én akartam mindig, hogy ember maradj, hogy minél több dolgot tapasztalj meg emberként. Ha már az elején tudtam volna, hogy a szex a kulcsa mindennek... - hallgatott el Edward jelentőségteljesen, de a mosoly ott bujkált a szája szélén.
- Hát, én próbáltalak már hamarabb rávezetni erre, de te csak makacskodtál. - mosolyogtam már én is.
- Hát akkor itt az ideje, hogy bepótoljuk az elvesztegetett időt. - sötétedett el a szeme, és ajkait az enyémekre tapasztotta.

Kezei minden porcikámat bejárták, tüzet szítva a testemben. Lassan eltűntek rólunk a ruhák, miközben egymás testét kényeztettük. Teljesen kiment a fejemből minden előző gondolatom, csak a vágy töltötte ki az elmémet. A vágy Edward után, a vágy, hogy megadjak neki minden gyönyört, és meg is kapjam tőle. Morgolódásra eszméltem fel, és arra, hogy a hűs, ölelő karok abba hagyják a simogatást. Megráztam a fejem, hogy kissé kitisztuljon és ekkor láttam meg az ágytól távolodó Edwardot.

A napokban várható a folytatás, terveim szerint a hét végéig.
Szavazzatok és komizzatok!
Sziasztok!



2011. augusztus 24., szerda

Ízelítő a 22. fejezetből - Változás

Sziasztok!
Az utóbbi bejegyzésemben a segítségeteket kértem, hogy mi legyen a történet folytatása. Nagyon sok komit kaptam ezzel kapcsolatban, és kaptam néhány emailt is. Akinek még nem válaszoltam rá, annak üzenem, hogy nem felejtettem el, folyamatban van, csak megszállt az ihlet. Olvastam a leveleimet, és egy Gréta nevű olvasóm írása után szó szerint megszállt az ihlet. Ilyet még sosem éreztem. Hogy elolvastam valamit, és annak hatására elkezdett a történet tovább pörögni az agyamban. Ezúton is szeretném neki megköszönni ezt.
Most csak egy kis ízelítőt tudtam nektek hozni, időhiány miatt. De legkésőbb jövő hét ilyenkor hozom a teljes fejezetet. Köszönöm a türelmeteket, hogy eddig vártatok rám, remélem nem okozok majd csalódást.
Ui: Még mindig várom az esetleges ötleteket komiban és emailben is, és persze a véleményeteket is a fordulatról! Köszönöm!

Edward karjaiban ébredtem a részben sikertelen nosztalgiázásunk után. De nem bánom, mert így még többet próbálkozhatunk. Még mindig csukott szemmel feküdtem, és a gondolataim közé megint bekúszott az a dolog, amit már napok óta nem tudok kiverni a fejemből. Az átváltozásom. Hogy milyen leszek azután. Hogy mennyire leszek vad, és fékezhetetlen. És a legnagyobb félelmem. Hogy majd rá fogok-e támadni Edwardra. Annyira boldog vagyok, hogy végre testestül-lelkestül az enyém lett, és már csak olyan rövid ideig élvezhetem ezt, mielőtt elkezdődik az újszülött őrjöngésem. Lassan fészkelődni kezdtem, mert eldöntöttem magamban, hogy most vagy soha. Megkérdezem tőle.

- Jó reggelt! - csókolt homlokon kedvesem, még mielőtt kinyitottam volna a szemem. - Sokáig tartott eldöntened, hogy felkelsz-e már. Min gondolkodtál ennyire? - kérdezte.
- Honnan tudod, hogy gondolkodtam? - kérdeztem vissza.
- Ráncoltad a homlokodat. - simított végig rajta hűvös ujjaival, és csak ekkor vettem észre, hogy még mindig nem hagytam abba.
- Utánam a vízözön. - motyogtam magamban, de tudtam, hogy Edward meghallja. Nem kérdezett közbe, de értetlen arcot vágott. - Szeretnék veled valamit megbeszélni. Komoly dolog.
- Ne csigázz tovább Bella, kérlek. - Edward hangja idegesen csengett.
- Szóval az átváltozásomról lenne szó. - mondtam, és a paplan csücskével kezdtem játszani. Néhány pillanat múlva fájdalmas hangon megszólalt:
- Tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat. Amikor rájössz, hogy egy szörnyeteg vagyok, és nem akarsz majd ilyenné válni, mint én. - mondta lehajtott fejjel.
Meglepetten kaptam rá a tekintetem, és a szemeiben szomorúságot láttam megcsillanni. Az állánál fogva fordítottam magam felé a fejét, és kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen.
- Nem erről van szó. Félreérted. Vámpír szeretnék lenni. - értetlenül nézett rám - Vámpír szeretnék lenni. - nyomatékosítottam még egyszer - Csak nem most. 


2011. augusztus 17., szerda

Helyzetjelentés :)

Sziasztok!

Sajnálom, hogy nem jelentkeztem eddig, nem tűntem el, majdnem minden nap megnéztem, hogy mi újság van erre felé. Nagyon köszönöm a sok kommentet, és szavazatot, nagyon jól estek. Sajnos csak késő este jutok általában géphez, és akkor sem tudom, hogy mit írjak. Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek. Ti mit olvasnátok szívesen? Maradjanak még a szigeten, esetleg lassan menjenek haza? Mikor elkezdtem írni a blogot, nem tudtam milyen hosszú is lesz, meddig is fog folytatódni. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyien fogjátok olvasni. Olvastam azt is a kommentjeitekben, hogy Bella terhessége is érdekelne titeket. A hazaérkezés utáni "kibővítésre"gondoltatok? Tudom, hogy furcsa, hogy az író kérdezi az olvasókat, csak nagyon elakadtam, és nem szeretnélek cserben hagyni titeket, és érdekel a véleményetek. Kommentben várom az ötleteket, vagy a dr.szilvi88@gmail.com emailre. Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget, remélem, hamarosan új fejezettel szolgálhatok nektek.
Szijasztok!!! :)