22. fejezet - Változás 1. rész

Sziasztok!

Bocsi, hogy csak egy részét hozom a frissnek, de már írom a második felét is, csak nem fejeztem még be, de gondoltam, hogy addig hozok nektek vmi újat, ha már ilyen sokáig kellett várnotok. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!

Edward karjaiban ébredtem a részben sikertelen nosztalgiázásunk után. De nem bánom, mert így még többet próbálkozhatunk. Még mindig csukott szemmel feküdtem, és a gondolataim közé megint bekúszott az a dolog, amit már napok óta nem tudok kiverni a fejemből. Az átváltozásom. Hogy milyen leszek azután. Hogy mennyire leszek vad, és fékezhetetlen. És a legnagyobb félelmem. Hogy majd rá fogok-e támadni Edwardra. Annyira boldog vagyok, hogy végre testestül-lelkestül az enyém lett, és már csak olyan rövid ideig élvezhetem ezt, mielőtt elkezdődik az újszülött őrjöngésem. Lassan fészkelődni kezdtem, mert eldöntöttem magamban, hogy most vagy soha. Megkérdezem tőle.

- Jó reggelt! - csókolt homlokon kedvesem, még mielőtt kinyitottam volna a szemem. - Sokáig tartott eldöntened, hogy felkelsz-e már. Min gondolkodtál ennyire? - kérdezte.
- Honnan tudod, hogy gondolkodtam? - kérdeztem vissza.
- Ráncoltad a homlokodat. - simított végig rajta hűvös ujjaival, és csak ekkor vettem észre, hogy még mindig nem hagytam abba.
- Utánam a vízözön. - motyogtam magamban, de tudtam, hogy Edward meghallja. Nem kérdezett közbe, de értetlen arcot vágott. - Szeretnék veled valamit megbeszélni. Komoly dolog.
- Ne csigázz tovább Bella, kérlek. - Edward hangja idegesen csengett.
- Szóval az átváltozásomról lenne szó. - mondtam, és a paplan csücskével kezdtem játszani. Néhány pillanat múlva fájdalmas hangon megszólalt:
- Tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat. Amikor rájössz, hogy egy szörnyeteg vagyok, és nem akarsz majd ilyenné válni, mint én. - mondta lehajtott fejjel.
Meglepetten kaptam rá a tekintetem, és a szemeiben szomorúságot láttam megcsillanni. Az állánál fogva fordítottam magam felé a fejét, és kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen.
- Nem erről van szó. Félreérted. Vámpír szeretnék lenni. - értetlenül nézett rám - Vámpír szeretnék lenni. - nyomatékosítottam még egyszer - Csak nem most.
Már éppen meg akart szólalni, de mutatóujjamat az ajkaira téve belé fojtottam a szót.
- Várd meg, míg befejezem, és érteni fogod. - simítottam végig tenyeremmel az imádott arcon - Csak nem tudom, hol is kezdjem.
- Talán az elején. - mosolyodott el halványan, de arca még mindig feszült volt.
- Ugye az újszülött éveimben valószínűleg megfékezhetetlen és vérszomjas leszek, ugye? - kérdeztem, hogy kis időt nyerjek.
- Igen, mindannyiunknál így volt. De nem...
- És valószínűleg csak a véren fogj járni az eszem. - vágtam a szavába - Csak azt fogom minden percben kívánni.
- Valószínűleg igen.
- Tehát téged már nem foglak kívánni egy darabig. És én ezt nem szeretném.- hajtottam le a fejem, de a következő másodpercben már a hátamon feküdtem újból az ágyban, és a gyöngyöző nevetésű Edward tornyosult felém.
- Tehát csak ennyi a baj? - kérdezte még mindig nevetve.
- Csak? - húztam fel a szemöldököm.
- Te, és a te őrült emberi hormonjaid! - kacagott, és zengő nevetése betöltötte az egész házat.
- Ne nevess ki, ez nagyon is komoly. - vágtam durcás képet.
- Nem nevetlek ki, ez tényleg komoly. Hisz én akartam mindig, hogy ember maradj, hogy minél több dolgot tapasztalj meg emberként. Ha már az elején tudtam volna, hogy a szex a kulcsa mindennek... - hallgatott el Edward jelentőségteljesen, de a mosoly ott bujkált a szája szélén.
- Hát, én próbáltalak már hamarabb rávezetni erre, de te csak makacskodtál. - mosolyogtam már én is.
- Hát akkor itt az ideje, hogy bepótoljuk az elvesztegetett időt. - sötétedett el a szeme, és ajkait az enyémekre tapasztotta.

Kezei minden porcikámat bejárták, tüzet szítva a testemben. Lassan eltűntek rólunk a ruhák, miközben egymás testét kényeztettük. Teljesen kiment a fejemből minden előző gondolatom, csak a vágy töltötte ki az elmémet. A vágy Edward után, a vágy, hogy megadjak neki minden gyönyört, és meg is kapjam tőle. Morgolódásra eszméltem fel, és arra, hogy a hűs, ölelő karok abba hagyják a simogatást. Megráztam a fejem, hogy kissé kitisztuljon és ekkor láttam meg az ágytól távolodó Edwardot.

A napokban várható a folytatás, terveim szerint a hét végéig.
Szavazzatok és komizzatok!
Sziasztok!