2010. november 28., vasárnap

9. rész. Új terv (1. rész)

Hát a komikért, az 1000 oldal megjelenítésért, és a  rendszeres olvasók számának növekedéséért kapjátok, ez a fél fejezetet. Nem tudom, hogy kínzás, vagy ajándék ez, mindenki döntse el. Meg azt is írjátok meg, hogy ennek kéritek a második részét szerdán, vagy a meglepetést. ( nah jó elárulom, hogy könnyebb legyen választani, Edward szemszög a zuhanyozásról) Remélem nem baj, hogy hamarabb hoztam ezt a nem várt fejezetet, csak eszembe jutottak dolgok és muszáj voltam leírni. Nah várom a véleményeket és a szvazatokat itt vagy a chatben is jó. Jó olvasást!
Sziasztok! 
 

A másnap teljesen eseménytelenül telt el. Kirándulni voltunk a dzsungelben, mire délután hazaértem, teljesen ki voltam fáradva. Nem volt ötletem, hogy tudnám elcsábítani a férjemet. Szomorúan ültem az ágy szélén. Pihennem kellett volna, vagyis Edward arra utasított, amíg készít nekem valami uzsonna félét. De most nem volt kedvem egyedül lenni, ezért kimentem hozzá a konyhába. Éppen szendvicset készített nekem. Háttal állt, zöldséget szeletelt, de biztosan megérezte, hogy itt vagyok. Megálltam az ajtóban, és néztem az én félistenemet. Mert hát az enyém, csak még nem tudom, hogy kaparintsam meg magamnak. Egy rövidnadrág volt rajta, és felül semmi, mert a melegben szeretek a hideg mellkasához bújni, hogy lehűtsön, és ezt a délutáni kiránduláson többször is kihasználtam. Közelebb mentem hozzá, és hátulról megöleltem.
- Miért nem pihensz? – kérdezte.
- Hiányoztál. – mondtam. Végigsimítottam a hasán, egészen a mellkasáig. Ujjaimmal körberajzoltam a szépen kidolgozott izmait. Érintésemre megfeszült egész testében, majd amint elhaladt bőrén az ujjam, szépen lassan engedett a merevségéből. Ugyanígy végigsimítottam a hátát, mire a száját jóleső sóhaj hagyta el.
- Menned kéne pihenni. Vagy legalább zuhanyozz le, hogy egy kicsit relaxálj.
Tudtam, hogy csak azért mondja, hogy távol tartson magától. Sóhajtottam egyet, majd nem tudom milyen megfontolásból, de amint elindultam, elkezdtem vetkőzni. Levettem magamról a felsőmet, és már a nadrágomat gomboltam, amikor egy roppanást hallottam a hátam mögül. Megfordultam, és egy ziháló Edwardot láttam magam mögött, kezében az összeroppantott vajazó késsel.
- Szerintem Esme szereti azt az étkészletet. – mondtam mosolyogva, majd levettem a nadrágomat is. Elindultam a fürdő felé és csak egy morgást hallottam kedvesemtől, meg valami olyat, hogy „megőrjít”. Teljesen elfelejtettem a fáradtságomat, mert körvonalazódott bennem az új terv.
Elmentem megfürdeni, és kimostam a hajamat. Még vizesen befontam, hogy legyen egy kis hullám majd benne. Amint kész lettem, elindultam valami ruhát keresni. Nem voltam biztos benne, hogy végre tudom hajtani a „mutatványomat”, de egy próbát megér. Kiválasztottam egy fekete háromszög alakú push up melltartót, egy apró fekete tangát és egy hosszú ujjú, fekete csipkés baby dollt. Találtam még egy gyönyörű combfixet hozzá, aminek a hátulján végig fut egy csík, és kis masnival lehet megkötni a tetején. Felvettem hozzá még egy magas sarkú cipőt, amiben nem tudtam járni, de a konyháig nem is túl hosszú az út. Aztán mégis levettem, mert túl feltűnő lenne magas sarkúban sétálgatni Edward előtt. De így se mehetek ki elé. Alice mindenre gondolt! Találtam egy hosszú fekete szatén köntöst is, amit jó alaposan megkötöttem a derekamon, hogy ne látszódjon ki, mi van alatta. Felvettem egy papucsot, hogy a harisnyám se látszódjon, és kibontottam a hajam. A hullámok egész jók lettek. Kicsit összeborzoltam, hogy drámaibb legyen a hatás, és lassan elindultam becserkészni az áldozatomat.  
Bella ruhái  





  

2010. november 26., péntek

8. rész: Valóra vált álom...?



Lágy simogatásra ébredtem. Lassan kinyitottam a szemem és Edward gyönyörű arcát láttam meg, amit felettem helyezkedik el. Hűvös lélegzete az arcomat simogatta, nem tudtam megállni, hogy ne csókoljam meg kívánatos, lágy ívű száját. Viszonozta a csókom, majd nyelveink vad táncba kezdtek. Ajkai lassan lecsúsztak a nyakamra, miközben halk nyögés hagyta el a számat
- Kívánlak. – csúszott ki a számon, de már tudtam mi fog ezután következni. Szerelmem visszautasít, majd utána jön a durci. De nagy meglepetésemre rám emelte a tekintetét, és ebben a percben a számomra legszebb szót mondta ki.
- Akarlak. - majd lassan felemelkedett rólam, és kihúzta kettőnk közül a takarót. Meztelen voltam, a törölköző, amiben még az ágyra tett zuhanyozás után, már lecsúszott rólam. Végigsimított a kézfejével a testemen. Érintése nyomán még jobban felhevült amúgy is lángoló bőröm. Végignéztem szerelmem testén, ekkor láttam, ő is teljesen meztelen. 
- De hát azt mondtad, nem fogsz velem szeretkezni, amíg ember vagyok. - mondtam meglepetten. Addig akartam ezt megkérdezni, míg az eszemnél vagyok, nehogy félreértés legyen az egész.
- Meggondoltam magam. - mosolygott rám. - Annyira kívánlak, hogy már nem bírok magammal.
Végigsimított a belső combomon, egészen nőiességem kapujáig. Ujjaival játszadozott, de nekem ez nem játék volt. Olyan kéjes nyögések hagyták el a számat, amiket még ilyen feltüzelt állapotban is szégyelltem. De nem tudtam mit tenni, annyira élveztem. Edward ujjaihoz bekapcsolódtak hideg ajkai és a nyelve is, de mégsem esett rosszul az érintése. Valószínű, ha testével nem hűti le a vágytól lángoló testemet, már rég elégtem volna. Már alig bírtam magammal, a lepedőt gyűrtem, a párnákat szorongattam.
- Akarlak. Most. Azonnal. –nyögtem egyesével a szavakat. Szerelmem mosolyogva hajolt fölém és lassan belémhatolt. Olyan földöntúli érzés volt, hogy teljesen elvesztettem az eszemet. Semmit nem éreztem magam körül, csak a mindent elsöprő vágyat. Éreztem, hogy a boldogságtól lassan kicsordul egy könnycsepp a szememből…

Lágy, hűvös simogatást éreztem az arcomon, ahol a könnycsepp legördült, mely jól esett a trópusi hőségben felhevült bőrömnek, mely a vágytól még jobban égett.
- Sajnálom, hogy fölébresztettelek, csak álmodban sírtál, és aggódtam. – mondta szerelmem lágy, suttogó hangon. – Rosszat álmodtál?
- Álmodtam?...Rosszat?...- nem tudtam elhinni, hogy az csak egy álom volt. Értetlen arcot vághattam, mert Edward megkérdezte.
- Jól vagy? Mit álmodtál?- vont a mellkasára és simogatni kezdte a hátam.
Még mindig éreztem az ölelését a testemen, a csókjait az ajkamon, és ahogy testünk egybefonódott, éreztem még magamban lüktető vágyát. De ez csak egy álom volt? Nem lehet!
- Nem! – suttogtam kétségbeesetten. – Ez nem lehetett csak álom! Nem!- kezdtem el sírni.
Edward nem értette hirtelen kitörésemet, de nem kérdezett, csak folytatta hátam simogatását, mely nyugtatólag hatott rám. Kissé összeszedtem magam, és mesélni kezdtem.
- Arra ébredtem álmomban, hogy simogatsz, és hogy akarsz. Hogy meztelenül fekszel rám, és minden porcikáddal kívánsz, hogy megadsz nekem minden gyönyört, és hogy magadévá teszel, mert már nem bírsz a vágyaddal, és ennek örültem, és örömömben sírtam miközben te… - nem bírtam tovább folytatni, elfogyott a levegőm. Mindent egy szuszra akartam elmondani, de lehet összefüggéstelenül beszéltem. Felnéztem Edward arcára, aki szomorúan nézett rám.
- Nem tudok neked mindent megadni, és te emiatt szomorú vagy. Egy szörnyeteg vagyok, mert magamhoz láncoltalak, és most boldogtalan vagy. Egy szörnyeteg vagyok, mert olyan teremtményt akarok belőled csinálni, amilyen én is vagyok. Nem tehetem ezt veled, Bella. Ne…
- Ssshh. – tapasztottam be a száját tenyeremmel. – Nem vagy szörnyeteg és nem vagyok boldogtalan. Csak makacs vagy és nem bízol saját magadban. Szeretlek és kívánlak, csak túl makacs vagy ahhoz, hogy belásd, nekem van igazam, és nem bántanál. De megértem, csak annyira kívánlak, hogy már alig bírok magammal. De szeretlek, és mindennél boldogabb vagyok, hogy te is szeretsz, és örökre együtt akarsz velem lenni. És ha ennek az az ára, hogy nem szeretkezünk, amíg ember vagyok, akkor beletörődök. De próbálkozni azért szabad. És nem fogom feladni.
- Azt nem is feltételeztem rólad. Ugyan olyan makacs vagy, mint én. – vette el kezemet a szája elől.
Edward belecsókolt a tenyerembe és belesimította az arcát. Mutató ujjammal apró köröket rajzoltam rá, míg másik tenyeremet a mellkasára simítottam. Boldog voltam, és mérhetetlenül szerelmes. De Edward nem tudja még, milyenek egy szerelmes nő hormonjai, és be fogom neki bizonyítani, hogy alaptalanok a félelmei. Elégedetten merültem bele az álmok birodalmába.

Sziasztok! Ez lenne a 8. fejezet. Frissről a lap jobb oldalán tájékozódhattok. Remélem tetszett! Komikat kérek! 

2010. november 24., szerda

7. rész: A zuhany alatt...

Az ölébe kapott és bevitt a hatalmas zuhanykabinba. Megengedte a meleg vizet, majd hátrébb állt, és csak nézett. A vízcseppek lassan gördültek végig meztelen testemen, felmelegítve amúgy is lángoló bőrömet. Én le se tudtam levenni Edward tökéletes márvány testéről a szememet, szemérmetlenül bámultam tökéletes, meztelen testét. Közelebb léptem hozzá és szó szerint rávetettem magam. Sosem éreztem még ilyen vágyat, azt hittem menten elégek. Nyaka köré fontam a karjaimat, és csókoltam, ahol értem. Fenekemnél fogva megemelt, és a falnak támasztott. Lábaimat a csípője köré fontam és vártam, hogy magáévá tegyen. De ami történt ezután, álmaimban sem gondoltam volna.
A nyakamat kezdte el csókolgatni, közben a bőrömet a meleg víz kellemesen bizsergette. Leállított a földre és egyre lejjebb haladt a nyakamon, majd áttért a melleimre. A mellbimbóimat kezdte el nyalogatni, mire szégyentelen nyögések hagyták el a számat, amit a zuhanykabin és a víz csobogása felerősített és egy kissé eltorzított. Érdekes volt hallani nyögésemet és szerelmem állatias morgásait. Még jobban feltüzelt ez az érdekes háttérzaj. De ebben a percen semmi nem számított csak Edward és én. A szerelmünk, a vágyunk.
Egyre lejjebb haladt a nyelve a testemen, közben a keze is felfedezőúton járt. Teljesen elmerültem a kényeztetésben, mikor Edward ajkai elértek nőiességemhez. Lágy csókokat lehelt rá, majd nyelvével is birtokba vette. Egy sikoly tört elő belőlem, mire szerelmem felpattant és kétségbeesetten rám nézett.
-Fájdalmat okoztam?
Nem tudtam válaszolni, kinyitottam a számat, de a zihálástól egy hang se jött ki rajta. Bronz hajából a vízcseppek végigfolytak tökéletes mellkasán. közelebb léptem és a nyelvemmel követtem egy apró csepp útvonalát, majd a végén lágy csókkal tüntettem el. Magamhoz húztam, és úgy csókoltam, ahogy eddig még soha. Szorosan magamhoz öleltem és a fülébe suttogtam.
-Ilyen jót még életedben nem csináltál. Folytasd, kérlek.
Edward a szemembe nézett, elmosolyodott, majd ott folytatta, ahol abbahagyta, csak még erőteljesebben és az ujjait is bevetette. Egyre hevesebben mozgatta őket, nyelvével is egyre erőteljesebb csapásokat mért rám. Már alig bírtam tartani magamat, a kabin ajtajába kapaszkodtam. Majd hirtelen olyan erővel tört rám a kéj, hogy majdnem összeroskadtak a térdeim. Ilyen élvezetben még sosem volt részem, el sem tudtam képzelni, hogy át lehet élni ilyen gyönyört. Edward mosolyogva állt fel és csókolt meg. Belekapaszkodtam, mert már alig bírtam állni.
-Csak nem élvezte Mrs. Cullen?- mosolygott rám féloldalasan.
Belenéztem a szemébe és megcsókoltam. Minden érzésemet próbáltam beleadni ebbe a csókba, hogy megtudja mit jelent nekem. Hasamnál megéreztem Edward kemény férfiasságát és zihálva szakítottam meg a csókunkat. Végigsimítottam vízcseppekkel teli mellkasán egészen le az ágyékáig, de hirtelen elkapta a kezemet és a fejem fölé szorította.
-Bella, a tűzzel játszol. Mondtam már, hogy nem tudom megtenni. Bánthatlak. Megpróbálok neked minden élvezetet megadni, de nem kockáztatok.
Ezárta a vizet, majd kilépett a kabinból és egy törülközőt borított a rám. Bebugyolált, majd az ölébe kapott és lefektetett az ágyra.
-Pihenj egy kicsit. Ha kész a vacsora szólok. - végigsimított az arcomon és egyedül hagyott. Sosem gondoltam volna, hogy Edward ilyenekre is képes, de mégsem voltam teljesen elégedet, mert nem tudtam véghez vinni a tervem. Talán túl korai volt az öröm, de nem adom fel, csak még azt nem tudom, hogy hogy fogom ezt a problémát megoldani.
Miközben gondolkodtam, mély álomba merültem.

2010. november 23., kedd

Köszönöm!

Sziasztok!
Nem is tudom, hol kezdjem a köszönést! Tisztára mint az Oscar-on!
Először is köszönöm, hogy olvassátok a blogom, akárhány emberről is legyen szó. Annak is örültem mikor egy visszajelzést kaptam. De most, hogy 4 rendszeres olvasóm is lett, nem is tudom mit mondjak. Nagyon örülök, és tudom, a 4 nem túl nagy szám, de nekem ez is sokat jelent. A chat-ben is örülök, hogy írtok. Nyugodtan írjatok, bármilyen hibát találtok, megpróbálom kijavítani. Találtam egy jó külföldi oldalt, és onnan fogok képeket letölteni. Az összes fejezethez lesz egy nyitó kép, lehet több is, és a fejezetek végén, ha van rá szükség, teszek fel ruhákról, helyszínekről képeket, mint eddig is láttátok. Remélem tetszeni fognak. A képek keresése miatt csúszik a friss, még ma fel akartam tenni, de holnap napközben felrakom. Addig is, visszamenőleg is nézzétek majd meg a képeket, azok is fent lesznek holnapra.
Még egyszer köszönök mindent!
Puszi mindenkinek!

2010. november 22., hétfő

6. rész: Lebukás vagy siker?


Reggel hűvös karok között ébredtem a hálószobában. Mosolyogva fordultam meg, és nyomtam lágy csókot férjem ajkaira.
-Jó reggelt. Milyen volt a vadászat?- simítottam végig szeme alatt, ahonnan eltűntek a sötét karikát, és most már a szeme olyan volt, mint a folyékony méz.
-Jó volt, csak nagyon hiányoztál.-simított végig az arcomon.-Amíg elkészülsz, készítek valami reggelit.
Felkeltem és elindultam zuhanyozni. Ezután ki kellett választanom a mai kínzó öltözetemet. A bőröndben keresgéltem, és megtaláltam a tökéletes darabot. Egy falatnyi szürke  bikini volt mályvacukor színű pántokkal, és egy szürke mintás tunika. Felöltöztem és kisétáltam a konyhába, ahol már várt a reggelim. Edwardnak elakadt a lélegzete amint meglátott. Ha tudná, mi van még a ruha alatt… Miután befejeztem a reggelimet, megkezdtem a tervem következő szintjét.
-Mióta itt vagyunk, nem láttam még a szigetet. Vagy akár elmehetnénk úszni is.
-Akkor a kettőt egybekötjük. Van a sziget mélyén egy gyönyörű tó, elviszlek oda.
-Rendben, indulhatunk is.
Edward csomagolt nekem ételt az útra, addig én törölközőket és naptejet pakoltam be egy táskába és már indultunk is. Szerelmem hátán utaztam, így csak pár perc volt az út. Mikor megérkeztünk csodálatos látvány fogadott. A dzsungel közepén egy gyönyörű kis tó volt, melynek olyan kék volt a vize, mint az ég és olyan tiszta, hogy az aljára le lehetett látni.
-Ez csodálatos.-maradt tátva a szám.
-Örülök, hogy tetszik. –ölelt meg hátulról egyetlenem. Megfordultam ölelésében és karjaimat a nyaka köré fontam.
-Köszönöm és szeretlek.-suttogtam a fülébe, majd lágyan csókolgatni kezdtem a nyakát. Megremegett, majd lassan eltolt magától.
-Gyere, ússzunk. -húzott maga után. De tudtam, hogy nem az úszás érdekli, csak szabadulni akart tőlem. A parton állva óvatosan lecsúsztattam vállaimról a ruhát, ami halkan suhant körém a földre. Kiléptem belőle, majd lassan belesétáltam a vízbe. Egy megfagyott Edwardot hagytam magam mögött a parton, amin magamban nagyon is jól mulattam. Azzal viszont nem számoltam, hogy lassan feleszmél, és ő is vetkőzni kezd. Levette magáról a pólóját, így meg tudtam csodálni izmos felsőtestét. Olyan tökéletes volt, mint egy görög isten. Amikor elkezdte kigombolni a nadrágját, és lassan lehúzta magáról, elakadt a lélegzetem. Egy kis úszónadrág volt rajta, ami tökéletesen megmutatta formás, kerek fenekét. Le sem tudtam róla venni a szemem, és ezt sajnos ő is észrevette. Elpirulva sütöttem le a szemem, mire ő féloldalasan elmosolyodott, és lassan besétált mellém a vízbe. Azzal nem számoltam a tervem során, hogy az ő látványa milyen érzéseket fog belőlem kiváltani. Odasétált és a fülembe súgta:
-Jól vagy drágám? Olyan feszültnek tűnsz.
Leesett az állam, hiszen az én szavaimat idézte. Rájött a tervemre, vagy ha nem is, akkor sejti. De nem fog túljárni az eszemen. A nap csodálatosan telt el. Visszavettem kicsit a tempóból, hátha elszáll a gyanúja. Egész nap úsztunk, napoztunk, beszélgettünk és egymást kényezettük. Úgy vigyázott rám, mint egy törékeny porcelánbabára. Ez egyrészt nagyon jól esett, másrészt viszont többre vágytam. Kívántam őt testestől, lelkestől, és meg is fogom kapni, csak még egy kicsit türelmesnek kell lennem.

2 nap telt el a tónál töltött kirándulásunk óta, azóta nem próbálkoztam Edwardnál, nehogy kiszagolja a tervem. De ma este jött el a fordulópont a tervemben. Délután volt, úszni voltunk a sziget körül a korallzátonynál, és egzotikus halakat nézegettünk. Mikor hazaértünk Edward a konyhába akart menni, de nekem más elképzeléseim voltak.
- Zuhanyozz velem. - kértem hatalmas boci szemekkel.
- Bella, ne kínozz. Tudod, hogy nem lehet. - mondta elgyötörten, és láttam megtörni a jeget.
-Kérlek, Edward, csak egy zuhany.-mentegetőztem, de én annál kicsit többet akartam.
Nagyot sóhajtott, majd megfogta a kezem és elindultunk a zuhanyzó felé. Eléálltam és lassan elkezdtem kigombolni az ingjét. Egy kicsit messzebb eldobtam, majd a nadrágja gombjával kezdtem el babrálni. Sikeresen ezt is lehámoztam róla, és az ing után dobtam. Végigsimítottam meztelen mellkasán, majd a kezem nyomán végighúztam a nyelvem. Egy mély morgás tört fel kedvesem mellkasából.
-Bella, ne feszítsd túl a húrt!-nyögte, de tudtam, már nem sokat kell dolgoznom az ügyem érdekében. Hátraléptem és feltartottam a kezeim. Végigsimított az arcomon, majd az apró pántnélküli ruhát levette rólam. Átölelt, majd a bikini felsőmet kikötötte, és a többi ruha közé dobta. Végigsimított fedetlen kebleimen és letérdelt elém, hogy az apró bikini alsó is lekerüljön rólam. Teljesen meztelenül álltam előtte, ő pedig előttem térdelve átölelt és apró csókokkal hintette be a hasamat. Feltüzelte vágyamat, már alig bírtam magammal. Két kezem közé vettem az arcát, és felhúztam magamhoz. Szenvedélyesen megcsókoltam és közben megpróbáltam lehámozni róla az alsónadrágját. Teljesen meztelenül csókoltuk egymást és már azt hittem a kezemben van a győzelem.


Bella bikinije 

Bella tunikája

Edward úszónadrágja

Hát itt a következő fejezet. Azért függővéget hagytam, nehogy kevésbé izgalmas legyen:). 
Ha Nenci-n kívül lesz még 1 kommentelő (akinek szörnyen hálás vagyok az eddigi bíztatásért), megígérem felteszem a következő fejezetet. Ha nem, csak neki küldöm el hálám jeléül. Már megírtam. Nem nagy kérés, csak jól esik a bíztatás, hogy érdemes írnom. Még sosem csináltam ilyet, saját magamat ellenőrzöm és keresem a tökéletes képeket, hogy még jobban el tudjátok képzelni, mire gondoltam. Örülök minden kritikának, észrevételnek. Abból tanulok, hogy még jobbat tudjak írni! De nem ömlengek tovább... csak gondoltam megosztom veletek mit gondolok!

2010. november 21., vasárnap

5. rész: A terv



Felkeltem az ágyból és a bőrönd felé vettem az irányt. Keresgélni kezdtem benne, és megtaláltam a tökéletes darabot. Egy nem túl kihívó kék nyakba kötős nyári ruhavolt az, alján virágmintával. Kerestem mellé egy kék sarut is és elkezdtem felöltözni. A fürdőben megcsináltam a hajam, és elégedetten néztem a tükörbe, hogy nem rossz munkát végeztem. Nem volt szabad túlságosan kihívóan felöltöznöm, mert még Edward gyanút fog. El kell vele hitetnem, hogy belenyugodtam a döntésébe, és szép lassan kell behálóznom.
Kisétáltam a szobából és férjem keresésére indultam. Kimentem a ház elé és megláttam őt egy hintaszékben ülni.
-Odamehetek hozzád?-kérdeztem kislányos ártatlansággal.
Felkapta a fejét, végigmért, egy pillanatra vágy csillant a szemében, de rendezte a vonásait. Bólintott, majd kitárta felém a karját. Lassan odasétáltam és elhelyezkedtem az ölében. Hozzábújtam, mint egy kiscica és simogatni kezdtem a karját.
-Sajnálom Bella, de ez így lesz a legjobb.-suttogta rekedtesen. Tudtam, hogy jó úton haladok.
-Jólvan Edward, úgysem tudok mit tenni ellene. -mondtam beletörődően. Nem is voltam olyan rossz színésznő.
-Szeretlek és nagyon féltelek. Nem akarom, hogy valami bajod essen.
-Énis szeretlek-mondtam, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Éreztem egyre keményedő férfiasságát, és magamban mosolyogtam, hogy működik a tervem. Megszakítottam a csókunkat.
-De tudod, hogy akkor máshogyan kell lefoglalnod. Mondjuk, nézzünk filmet.
-Rendben. Válaszd ki, és én addig összeütök egy gyors vacsorát.
Rámosolyogtam, és amennyire kecsesen tudtam belibbentem a házba. Minden csípőmozdulatomnál éreztem Edward perzselő tekintetét. Leültem a tv elé a nappaliban, és elkezdtem tanulmányozni milyen, filmekből választhatok. Kiválasztottam egy romantikus filmet, de addig nem álltam fel a földről, amíg Edward meg nem jelent az ajtóban.
-Sikerült választani?-bólintottam.-Rendben, akkor gyere, vacsorázz meg, és aztán megnézzük. Ismét bólintottam, majd felálltam a földről, termesztésen úgy, hogy Edward közben meg tudja alaposan nézni a fenekemet. Láttam, hogy nem hagyta hidegen a látvány.  Lassan elsétáltam mellette, megnyaltam az ajkaimat és mutatóujjamat végighúztam a mellkasán. Sajnos nem láttam az arcát, de a remegéséből éreztem, hogy elértem a célom. Szépen leültem megvacsorázni, de megpróbáltam annyira erotikusan enni, ahogyan azt a filmekben láttam. Valamennyire sikerült, mert Edward le sem vette a számról a szemét egész idő alatt.
-Köszönöm. Nagyon finom volt minden.
-Szi-szivesen.-habogta szerelmem. Mosolyogva felálltam, lágy csókot nyomtam az ajkaira, majd magammal húztam a nappaliba. Hirtelen eszembe jutott egy még ördögibb terv.
-Elindítanád a DVD-t? Addig hozok magamnak valami édességet.-majd elindultam a konyhába, de már tudtam, mit keresek. A hűtőben találtam egy doboz epret és egy üveg tejszínhabot. Zsákmányommal visszatértem a nappaliba és elhelyezkedtem mit sem sejtő férjem mellé. Elindult a film és én akcióba lendültem. Kiválasztottam egy tökéletes szem epret, belemártottam a tejszínbe, és óvatosan a számhoz emeltem. Lassan beleharaptam, és egy sóhaj hagyta el a számat. Oldalra fordítottam a fejem és egy ziháló Edwardot találtam magam mellet.
-Ezt…ezt direkt csinálod.-nyögte. - Most már biztos vagyok benne.
-Én?-kérdeztem ártatlanul, majd belemártottam a mutató ujjam a tejszínbe és lenyaltam az édes krémet.-De hát miről beszélsz drágám?
Edward még gyorsabban szedte a levegőt, holott nem volt rá szüksége. Közelebb csúsztam hozzá, és végig simítottam a mellkasán egészen le az ágyékáig. Egész teste beleremegett az érintésembe, majd hirtelen felpattant mellőlem és elindult az ajtó felé.
-El kell mennem vadászni.- mondta nekem háttal állva, majd lassan megfordult.-Meg leszel addig nélkülem? Nem maradok sokáig.
-Hát persze.- mondtam mosolyogva, majd ismét egy epret emeltem a számhoz. Edward belemarkolt az ajtófélfába, ami hangosan recsegni kezdett.
-És te jól vagy drágám? Olyan feszültnek tűnsz.-mondtam mosolyogva.
-Jó..jól vagyok.-nyelt nagyot.-csak már régen vadásztam. Sietek vissza hozzád.-mondta gyorsan, majd eltűnt.
Elégedett voltam magammal, a tervem jó úton haladt. Kicsit sajnáltam azért, hogy így kínzom, de végül is megérdemli, mert nélkülem hoz olyan döntéseket, amibe azért nekem is lehetne beleszólásom. Egyedül megnéztem a filmet, de közben valószínű, hogy elaludtam.

Bella ruhája

Bella saruja
Ez lett volna az új fejezet, remélem tetszett. A köveztkezőekben tovább szövögeti Bella a tervét, miszerint megtöri Edward akaratát, de hogy sikerül-e neki, azt majd meglátom. Egy pár komment jól esne bíztatásképpen. Köszönöm! 


2010. november 19., péntek

4. rész: Másnap



„Reggel a meztelen hátamat perzselő nap ébresztett. Vagy inkább késő délelőtt, talán már délután? Nem tudom biztosan.
Kellemes volt még az égető napon is. Edward hűvös bőre tökéletes ellenszere a hőségnek. …
Boldogan feküdtem volna ott örökre, hogy soha meg ne zavarjam a pillanatot, de a testemnek más elképzelései voltak.  Nevettem türelmetlen gyomrom korgásán.
-Mi olyan vicces?
-Az ember nem sokáig tehet úgy, mintha nem lenne az.
Vártam, de nem nevetett velem.
-Edward mi történt? Mi a baj?
- Még kérded?- a hangja kemény és cinikus volt.”

Hirtelen félelem cikázott át rajtam. Valamit biztos, hogy rosszul csináltam az éjjel. Sóhajtva fordultam az oldalamra, de ekkor kis fájdalmat éreztem a testem bal felén.
-Bella! Mi történt?-hajolt felém szerelmem aggódva, mikor fájdalmas grimasz jelent meg az arcomon.
-Semmi baj szerelmem. Csak kissé elgémberedtem.
-Sztem másról van szó.-emelte le rólam a vékony takarót.-Nézd mit tettem veled.- Az oldalamon és a karomon véraláfutások díszelegtek. Próbáltam felidézni hogyan szerezhettem őket, de sehogy sem tudtam kitalálni.
-Edward. Nem fáj egyáltalán, csak kicsit érzékeny.-mondtam, és pontosan így is volt.
-Nem. Bella, egy szörnyeteg vagyok. Akár meg is ölhettelek volna.- kezdte már megint az önmarcangolást.
-De nem tetted, nem történt semmi. Csodálatos volt minden.
-Nézz körül, bármelyik párna akár te is lehettél volna.
Szétnéztem a világos szobában, és mindent toll borított. Mosolyognom kellet, és büszkeséggel töltött el, hogy Edwardot sikerült ennyire beindítanom.
-Bella, figyelsz te rám egyátalán? Ez nem vicces. Megölhettelek volna!-emelte meg a hangját kedvesem.- Inkább megyek készítek neked valami reggelit, mert úgy látom nem lehet veled komolyan beszélni.
Felállt, magára kapott egy fehér len nadrágot és elindult a konyha felé. Elégedettem dőltem vissza a megmaradt párnák közé és elpirulva gondoltam vissza a tegnap este történéseire. Néhány perc múlva isteni illat csapta meg az orromat. Feltápászkodtam, magamra kaptam Edward ingjét, mélyet szippantottam belőle s elindultam megkeresni a férjemet. Ott állt a konyhában a tűzhely mellet és éppen egy tányérra halmozott egy adag rántottát. Leültem az asztalhoz és türelmesen vártam, míg elkészül vele. Edward megfordult és elém tette a hatalmas tányért.
-Nem is tudtam, hogy tudsz főzni.
-Egy rántotta még nem számít főzésnek, de 100 év alatt az ember sok mindent megtanul.
Nekiláttam az ételnek és meglepődtem milyen finom volt. Miután megettem az egészet, elégedettem dőltem hátra a széken.
-Köszönöm.-mondtam, majd átnyúltam az asztalon és végigsimítotam az arcán. Megrándultak gyönyörű vonásai és elhúzódott tőlem.
-Mi a baj?-kérdeztem szomorúan.
-Ez többet nem történhet meg Bella. Soha többet.
Kérdőn néztem rá, majd lassan megértettem szavainak értelmét.
-Edward ezt ne…
-Bella.-folytota belém a szót.-Hát nem érted, hogy meghalhattál volna?
-Edward. Már soha többet nem fogsz hozzám érni?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Amíg ember vagy…-fordította el a fejét.
Mérges lettem, felpattantam a székből és kiviharzottam a konyhából. Még hallottam, hogy Edward utánam kiált, de becsaptam a szoba ajtaját, és ezzel megértette, hogy nem akarok most vele beszélni. Bementem a fürdőszobába és beálltam a zuhany alá, hogy lenyugtassam magam. Miután végeztem, a bőröndömhöz sétáltam, hogy keressek valami ruhát, de amikor egy sikoly hagyta el a számat, Edward rontott be a szobába.
-Alice!-kiabáltam kétségbeesettem. A bőrönd tele volt fehérneművel, apró bikinikkel és falatnyi ruhadarabokkal.
-Teljesen felesleges ezeket felvennem, olyan mintha nem lenne rajtam semmi.-fordultam szerelmem felé. A szoba közepén állt, kezeit ökölbe szorította, és fekete tekintetét le sem vette rólam. Ekkor jöttem rá, hogy valóban nincs rajtam semmi. Ördögi mosoly jelent meg az arcomon és lassan elkezdtem felé sétálni. Ő ezzel egy időben hátrálni kezdett, de a falnak ütközött. Kétségbeesetten nézett rám, én pedig már tudtam, hogy hogy érhetem el a célom, hogy dönthetem meg az elhatározását, miszerint nem fog a feleségéhez nyúlni. Megálltam tőle egy méterre és mélyen a szemébe néztem. Remegett a vágytól, tekintetét nem vette le rólam. Lassan felemeltem a kezem, és végigsimítottam  a melleimen, mire egy halk morgás tört elő a mellkasából. Tudtam, hogy sínen vagyok. Megfordultam, és elsétáltam az ágyig. Végigfeküdtem rajta, de úgy helyezkedtem el, hogy csak annyit lásson belőlem, amennyit én szeretnék. Megsimogattam magam mellett a lepedőt.
- Nem jössz közelebb? – suttogtam erotikusan.
Lassan elindult felém, magállt az ágy szélénél és letérdelt mellé. Szemeivel szinte felfalta meztelen testemet. Ujjaival lassan végigsimított combomon, fel az oldalamon át a melleimig, és onnan az arcomra tette hűvös kezét. Előrehajoltam, becsuktam a szemem, és meg akartam csókolni, de mire feleszméltem már csak az illata maradt a szobában. Csalódottan dőltem vissza az ágyra. De elhatároztam, hogy elcsábítom Edwardot, akármibe is fog kerülni. Az eszköztáram már megvolt Alice jóvoltából, már csak egy jó terv kellett.

Hát ez lett volna a negyedik rész. Ez után jönnek a bonyodalmak, Bella ördögi tervével...:) 
Remélem  tetszett, és jól esne, hogy aki olvassa, megírná, hogy tetszenek-e a részek, folytassam-e vagy hagyjam abba.

2010. november 17., szerda

3.rész: A nászájszaka

Sziasztok!
Itt a következő fejezet! Az előző kettő bevezető rész lett, remélem nem nagyon untattalak vele titeket. De ez +18-as lett. Jó olvasást!



„Átgázoltam a súlytalan áron, amíg mellé nem értem, aztán könnyedén hűvös kezére helyeztem az enyémet a víz felszínén.
- Ez gyönyörű – mondtam, miközben én is felnéztem a holdra.
- Igen – válaszolta. Lassan felém fordult, hogy a szemembe nézzen, a hullámok kicsit elterelődtek a mozgásától és megtörtek a bőrömön. A szemei ezüst színűnek hatottak jég színű arcában. Összecsukta a kezét, hogy az ujjaink a víz alatt egymásba kapaszkodjanak. Elég meleg volt ahhoz, hogy a hűvös érintése ne okozzon libabőrt. Továbbra is minden csodálatos volt.
- Semmi sem fogható hozzád.
Félig elmosolyodtam, azután felemelte a szabad kezemet – ami most nem remegett – és a szíve fölé helyezte. Fehér a fehéren, most az egyszer igazán összeillettünk. Megremegett a meleg érintésemtől. A lélegzete felgyorsult.
- Ne félj – mormoltam - Egymáshoz tartozunk. – hirtelen elárasztott a gondolat, hogy ez mennyire igaz. Ez a pillanat annyira tökéletes volt, annyira igaz, nem volt rá mód, hogy kételkedjek. A karjai, amikkel körülölelt hűvösek voltak, mint a nyár és a tél. Hirtelen minden idegvégződésem, ami csak a testemben volt, mintha elektromossá vált volna.
- Örökre – suttogta, aztán magával húzott a mélyebb vízbe.”
Követtem őt, de a víz egyre mélyebb lett, és megtorpantam, mert a következő lépésnél már nem ért volna le a lábam. Megállt ő is, szembefordult velem, majd felkapott az ölébe és így haladtunk tovább a vízben. Elmerültem az arany tekintetében, szinte nem is érzékeltem a külvilágot. Egyszer csak megállt és egy kiálló kősziklára ültetett. Hátrált egy lépést és végigmért kiéhezett tekintettel. Hirtelen tudatosult bennem, hogy ő tökéletesen lát a sötétben és elpirultam.
-Ez így nem igazságos. Téged teljesen ellep a víz és amúgy is, alig látok a sötétben, te viszont…
-Sssh.-tette számra a mutatóujját.- Had élvezzem még egy kicsit ezt a csodás látványt.
Elpirultam ismét, de hátradőltem, a könyökömön megtámaszkodtam és felnéztem az égre. Csodálatos volt, milliónyi apró csillag mosolygott ránk. Éreztem, ahogy megmozdul a víz körülöttem, hűvös kezek indultak el a vízbe lógó lábamon felfedezőútra. Edward pille könnyen végigsimított a combomon, a csípőmön, végig fel az oldalamon, majd rátért a melleimre. Óvatosan simogatni kezdte őket, majd kis idő múlva hideg száját éreztem meg, amint birtokba veszik kebleimet. Kéjes sóhaj hagyta el a számat, majd éreztem, ahogy Edward elmosolyodik.
-Csak nem élvezi Mrs. Cullen?
-Ami azt illeti, nagyon is.-suttogtam. Majd kissé lentebb csúsztam a sziklán, és megéreztem combomhoz nyomódni Edward merev férfiasságát. Huncut mosoly jelent meg a számon.- De amint tapasztalom, ön is élvezi a helyzetet Mr. Cullen.
Szerelmem a derekam alá nyúlt, megemelt, majd ölébe kapva elindult velem a part felé. Közben szenvedélyesen megcsókolt, és én halványan érzékeltem, hogy kiértünk a partra. Lefektetett a puha homokra, de közben nem szakította meg ajkaink játékát. Felém helyezkedett, de vigyázott arra, hogy ne nehezedjen rám. Végigcsókolta arcom minden egyes pontját, majd áttért a nyakam kényeztetésére. Beletúrtam bronz hajába, és még közelebb húztam magamhoz. Nem szóltunk egy szót sem, testünk eggyé olvadt, és megtanultunk a lélek nyelvén beszélni. Odaadtam az érintéseim által a lelkem egy részét neki, és ezt már sosem fogom visszakérni tőle, örökre az övé marad. Érintései élettel töltötték meg a bőrömet, halk sóhajainkkal telt meg a levegő mégis csöndbe burkolt minket. És a csókja azt hiszem nem is evilági. Mindig azt mondja ő egy szörnyeteg, de így csókolni csak az angyalok tudnak. Ajkainak érintése feltüzelte szenvedélyem és egyre kéjesebb sóhajok hagyták el a számat. Nem tudtam betelni az ölelésével, még többet akartam belőle. Két kezem közé vettem az arcát és felhúztam, hogy szemeink egy vonalban legyenek. Tekintete már nem arany volt, a vágytól feketén csillogtak szemei, melyek beszippantottak magukba.
-Szeretlek- suttogtam halkan.- Mindennél jobban. Akarlak. Most.- nyögtem a szavakat, és láttam arcán, ő sem érez másképp. Lassan feltérdelt, és felsegített a homokból, de tekintetünket nem szakítottuk el egymástól. Közelebb léptem hozzá, ő megemelt a csípőmnél fogva és a lábaimat köré kulcsoltam. Vállain megtámaszkodtam, de úgy, hogy közben lássam az arcát.
-Biztos vagy benne?- kérdezte aggodalmasan, miközben elindult a ház felé.
-Igen.
-De amint fájdalmat okozok, vagy valamit nem jól csinálok, szólj, és azonnal abbahagyjuk.
-Ne félj, nem lesz semmi baj. Bízz bennem.-súgtam a fülébe, miközben beértünk a házba. Óvatosan lefektetett az ágyra és elhelyezkedett fölém. Felhúztam a térdeimet és széttártam a lábam. Merev szervét nőiességem kapujához helyezte és óvatosan belém hatolt. Megrándult az arcom a hirtelen fájdalomtól, ettől Edward arcán félelem futott át.
-Ne aggód. Semmi baj.-simítottam végig az arcán.-Már nem fáj.- megmozdítottam a csípőmet felfelé, mire halk morgás tört fel szerelmem mellkasából. Lassú tempót kezdett el diktálni, közben arcom minden egyes rezdülését figyelte, nem okoz-e fájdalmat. De az én arcomról más nem tudott leolvasni csak elégedettséget és szenvedélyt. Gyorsítottam a tempón és lábaimat derekára kulcsoltam. Edward megkapaszkodott az ágy támlájában, ami nemsokára hangos reccsenéssel adta meg magát. De ez nem érdekelt csak azt akartam, hogy még erősebben szorítson magához, még közelebb érezhessem magamhoz. Teljesen elvesztettem az időérzékemet, a külvilágot alig érzékeltem, csakis Edwardot láttam és érzetem. Egyre hangosabb morgások törtek fel szerelmem torkából, örültem, hogy ő is ugyan úgy élvezi, mint én. Egyre erősebben éreztem a kéj hullámait, amikor egyszer csak egy hangos sikoly hagyta el a számat, és egy hullám futott végig a testemen, jóleső melegséget és bizsergést hagyva maga után. Ilyen földöntúli boldogságot még sosem éreztem. Edward megállt és az arcomat kezdte e simogatni. Ekkor jutott eszembe, hogy milyen önző is vagyok, neki még nem adatott meg ez a gyönyör. Kezét az arcomról a csípőmre helyeztem, és megtoltam felfelé a fenekemet. Vette a lapot, magához húzott, és folytatta tovább, ahol abbahagyta. Még jobban élveztem az egészet, intenzívebben tudtam megélni. Edward a nevem suttogása közben elért a csúcsra, majd néhány párna széttépése után a mellkasomra borulva kapkodta a levegő, holott nem is volt rá szüksége. Mellém feküdt, átölelt izmos karjaival, engem pedig azonnal elnyomott az álom.
-Szeretlek.-suttogta Edward, és én mosolyogva aludtam el.

2.rész: Esme sziget



 „-Houston?-kérdeztem felvont szemöldökkel, mikor átszálltunk Seattle-ben.
-Csak átszállás-vigyorgott Edward.
-Rio de Janeiro?-kérdeztem egy kicsivel izgatottabban.
-Egy újabb átszállás.”
Mostanra már tényleg el sem tudtam képzelni, hová is mehetünk. Még a magunkkal vitt ruhák alapján sem tudtam tippelni, mert Alice pakolt be nekem. Már előre félek. Ahogy Rioban leszálltunk, taxival egy kikötőig mentünk, ahol egy gyönyörű luxushajóra szálltunk fel. Amíg a férjem segített beszállnom, addig a kapitányt kerestem, de sehol sem találtam. Már éppen kérdezni akartam, hogy hol van, mikor megláttam, hogy Edward beindítja a motort, és már száguldottunk is a nyílt óceánon. Már fél órája úton voltunk, kezdtem kicsit türelmetlen lenni.
-Messze vagyunk még?- léptem Edward mögé, végigsimítottam a mellkasán és belecsókoltam a nyakába.
Először megmerevedett egész testében, majd lassított és leállította a motort. Megijedtem, hogy valami rosszat tehettem, de amikor felém fordult, és megláttam vágytól csillogó fekete szemét, rögtön megértettem az okát.
-Csak nem feltüzeltem Mr. Cullen?-incselkedtem vele mosolyogva.
-Ha már itt tartunk, de, Mrs. Cullen, túlságosan is. Közelebb húzott magához, majd szenvedélyesen megcsókolt. Hozzásimultam egész testemmel, és megéreztem vágytól kemény férfiasságát. Végigsimított az oldalamon, majd megfogta a fenekemet. Még sosem csinálta ezt, de annyira felizgatott, hogy kezeimet a nyaka köré fontam és még szenvedélyesebben kezdtem csókolni. Már régen túlléptünk azon a ponton, amit eddig megengedhettünk magunknak, és én ennek csak örültem. Másrészt eszembe jutott, hogy ez már végül is a nászéjszakánk, és egy kicsit megijedtem. Mi van, ha valamit rosszul fogok csinálni, ha nem lesz jó neki? De rögtön kivertem ezeket a fejemből, mert Edward a fenekemnél fogva felemelt és a lábaimat a derekára kulcsolta. Átsétált velem a hajó túlsó végébe és leültetett egy padra. Megszakította csókunkat, és elmosolyodott.
-Még egy kicsit legyen türelemmel Mrs. Cullen!
Én zihálva fújtattam egyet és elfordítottam a fejem, mire ő nevetve végigsimított az arcomon és visszasétált a kormányhoz. Néhány másodperc múlva már újra szeltük a habokat.
-Nézd!- kiáltotta izgatottam Edward néhány perc múlva.
Mellé sétáltam és arra néztem amerre ő is, de semmit nem láttam. Próbáltam kivenni valamilyen alakot a sötétben, de nem sikerült. De kis idő múlva egy halvány körvonal rajzolódott ki előttem, ami egyre közeledett és már a végén tisztán láttam úticélunkat.
-Ez Esme szigete. Carlisle vette ajándékba Esme-nek, és most kölcsönadták nekünk.
Én még azon álmélkodtam, hogy lehet egy szigetet adni ajándékba, mire Edward a kezét nyújtva kisegített a mólóra.
-A csomagokat már bevittem.-mosolyodott el, majd az ölébe kapott és elindult velem a sziget belseje felé. Az ámulattól tátva maradt a szám, bár a sötét miatt nem sokat láttam a szigetből, de még így is gyönyörűnek láttam. Amint felocsúdtam az ámulatból, megláttam, hogy egy ház felé közelítünk. Felnéztem Edward arcára, aki engem figyelt hatalmas szerelemmel a szemében. Fél kézzel kinyitotta az ajtót és belépett a házba. Egy hatalmas nappaliban találtuk magunkat, ami tükrözte a már megszokott Cullen ízlést. Átsétáltunk a szobán és beléptünk egy másikba. Edward letett az ajtóban, majd felkapcsolta a lámpát. Egy hálószobában voltunk, ami tágas volt, fehér, és egy ajtó nyílt belőle, közvetlenül a hófehér homokos temgerpartra. A szoba közepén egy hatalmas ágy volt, körben körülötte habos szúnyoghálóval. Egyszerűen mesésen nézett ki. Közelebb léptem az ágyhoz, hogy meg tudjam érinteni, valóságos e. A nagy álmélkodásban észre sem vettem, hogy Edward mögém lépett és lassan elkezdte lehúzni a ruhám cipzárját. Meglepett a mozdulata, kicsit össze is rezzentem. Ezt ő félreérthette, és azonnal hátrébb lépett. 
-Sajnálom. Nem kellett volna ilyen tolakodónak lennem. -hajtotta le a fejét.
Én megfordultam és lassan lecsúsztattam a vállamról a ruhát, ami halk suhanással ért földet. Edward felkapta a fejét és először meglepetten nézett rám. Majd elsötétültek a szemei, és úgy nézett rám, mint egy kiéhezett ragadozó. De hiszen az is volt, nevettem magamban. Lassan közelebb lépett hozzám és végigsimított az arcomon. Szemeit végigfuttatta rajtam, amitől egy kicsit elpirultam, lesütöttem a szemeimet. Kissé fentebb emelte az államat, hogy a szemébe nézzek.
-Még sosem láttalak ilyen gyönyörűnek…És kívánatosnak.-tette hozzá kis szünettel. A nyaka köré kulcsoltam a kezemet és szenvedélyesen megcsókoltam. Viszonozta szenvedélyem, majd az ölébe kapott és bevitt a fürdőszobába. Értetlenséget látva az arcomon elmosolyodott.
-Gondoltam szükséged lenne néhány emberi percre. De ha túlságosan elveszed az eszemet, képes leszek ezekről megfeledkezni.
Hálásan végigsimítottam az arcán, mire ő belecsókolt a tenyerembe.
-Lenne kedved egy éjszakai úszáshoz velem?-kérdezte kisfiús bájjal.
-Amint elkészültem, kimegyek hozzád.
-A vízben várlak.-mondta, majd ingjét a padlóra dobva kisuhant az ajtón.
Felvettem az ingjét és mélyet szippantottam a csodálatos illatból. Vágyat és ismét egy kis félelmet éreztem, de próbáltam nem gondolni erre és a tükör felé fordultam. Ujjaimmal párszor végiszántottam a hajamon, megmostam az arcomat, amitől kicsit felélénkültem. Ekkor jutott eszembe, hogy mit is vegyek fel, mert hát ebben a fehérneműben mégsem mehetek ki, de fürdőruhát se szerettem volna felvenni, mert hát mégsem igazi fürdésről lesz szó. Vagyis hát remélem. Kinéztem a fürdőszoba ablakán és láttam Edward ruháit egy fa tövében ledobálva. Valószínű, hogy nem vitt magával úszónadrágot, így hát levettem a fűzőt és a bugyit és meztelenül kiléptem a szobába. A sós meleg levegő megcsapta fedetlen testemet és jóleső bizsergés futott végig gerincemen. A nyitott ajtón kisétáltam és a víz felé vettem egyenesen az irányt.  Lassan lépkedtem a puha fehér homokban, közben próbáltam lenyugtatni egyre növekvő izgalmamat. 

Kilátás a hálószobából 



Hálószoba 


  


 Hát ez lett volna a második fejezet, remélem tetszett...

2010. november 16., kedd

1.rész:Készülődés

„-Bella ezt a ruhát akarod viselni a repülőn?-érdeklődött Alice.
Nem nagyon figyeltem rá, abban a pillanatban egyszerűen nem érdekelt.
Alice halkan felmordult.
-Meg fogom mondani neki, hogy hová viszed Edward. Esküszöm, megteszem.
Edward megdermedt, majd elhúzta az arcát az enyémtől, és dühösen meredt kedvenc testvérére.
-Rettentően aprócska vagy ahhoz, hogy ilyen borzasztóan idegesítő légy.
-Nem azért választottam ki a tökéletes útiruhát, hogy kárba vesszen.-morgott vissza rá Alice és megfogta a kezemet.-Gyere velem Bella!”
Nem akartam otthagyni Edwardot, de tudtam, hogy minnél hamarabb engedek Alice-nek, annál hamarabb lehetek újra együtt Edwarddal. Így hát hagytam, hogy berángasson a húgom a házba. Teljesen elmerültem a gondolataimban, csak arra eszméltem, hogy Alice egy csomagot nyom a kezembe. Mire feleszméltem, már lehámozta rólam a ruhámat és egy szál fehérneműben álltam előtte.
-Tessék ezt vedd fel!-és betuszkolt a fürdőszobába. Kibontottam a csomagolást, és egy halk sikoly hagyta el a szám. Egy kihívó fehérnemű volt a csomagban, olyan, amit még álmaimban se vennék fel.
-Alice!-kiáltottam-Én ezt sose fogom felvenni!
-Láttam! Edward oda lesz érte!
Tudtam, nincs más választásom, ezért közelebbről is szemügyre vettem a falatnyi darabot. Nagyon szép volt, de nem voltam biztos benne, hogy képes leszek felvenni.  Egy kék fűző volt, fekete csipkével díszítve és egy hozzá tartozó falatnyi kék bugyi. Nagyot sóhajtottam, majd nagy nehézségek árán sikerült felvennem. Magamra csavartam egy törölközőt, és kimentem Alice-hoz a szobába. Egy mozdulattal lekapta rólam a törölközőt és elmosolyodott.
-Hidd el, oda lesz érte.
Elpirultam amennyire csak tudtam, közben Alice a szekrényhez lépett és egy csodálatos ruhát tartott maga elé. Azúrkék nyakbakötős selyemruha volt, a mellrészén egy apró brossal. Rám adta, tökéletesen illet az alakomra. Térdig ért nekem, jól éreztem magam benne. A kis energiabombám letett elém egy hasonló színű szatén cipőt, melynek orrán a ruháéval harmonizáló kövekkel kirakott csat volt. Kissé magasnak találtam a sarkát, de mivel tudtam nincs miért ellenkeznem, beledugtam a lábam és szembefordultam a tükörrel. Amíg Alice a hajamat engedte le, én meg tudtam alaposabban nézni magam a tükörben. Elégedett mosoly jelent meg az arcomon, mert a húgom tökéletes munkát végzett. 
-Köszönöm.-fordultam felé csillogó szemmel.
-Annyira szeretlek Bella!-hatódott meg hálámon és a nyakamba borult. Percekig csak öleltük egymást, mikor egy halk kopogást hallottunk meg az ajtó felől. Emett dugta be a fejét rajta, majd kajánul elvigyorodott.
-Hűha húgi, az öcskös nem biztos, hogy kibírja így míg odaértek a sz… -De mire kimondhatta volna, hogy hol is lesz a nászutam, amit csak én nem tudtam, Alice befogta a száját. 
-Hoppá, majdnem sikerült elrontanom a meglepit-mondta Emett. Elindult lefelé a lépcsőn, de hirtelen megfordult és a homlokára csapott.
-Majdnem elfelejtettem amiért jöttem. Edward rád vár lent, és azt üzeni, amint tudtok, indulnotok kéne, mert le fogjátok késni a gépet.
Mosolyogva karoltam bele Emettbe, és indultunk el újdonsült férjemhez. A lépcső alján várt, a szerelem és a vágy izzott a tekintetében. Emett átadott neki, mire ő lágyan és gyengéden megcsókolt, és a fülembe súgta:
-Gyönyörű vagy, ezért érdemes volt várni.
Jóleső bizsergés futott végig a hátamon. Egy kissé eltávolodott tőlem , de a derekamat nem engedte el, így mentünk elbúcsúzni a többiektől. Miután mindenki még egyszer gratulált, elindultunk a kocsihoz. Csak ekkor láttam meg, hogy ő is átöltözött. Egy világoskék hosszú ujjú inget viselt, ami könyékig fel volt hajtva, így kirajzolódtak karján az izmai. Az inghez egy színben harmonizáló szürke szövetnadrágot viselt. Ahogy előresétált, és kinyitotta nekem a kocsi ajtaját, szemügyre tudtam venni formás fenekét, ami ebben a nadrágban különösen szexi volt. Egy halk köhintésre eszméltem, mire felkaptam a fejem, és elpirultam, mert Edward észrevette, hogy mit is néztem idáig. Erre féloldalasan rám mosolygott, amitől csak még jobban elpirultam, és gyorsan beszálltam az autóba. Amint lassan kigurultunk a Cullen ház elől, még integettünk a ház előtt álló vendégseregnek, majd Edward gyorsított és már az autópályán száguldottunk a repülőtér felé. 

Bella ruhája 



Bella cipője 




Bella fehérneműje


Köszöntés

Sziasztok!
Nagyon sok Twilight alapú blogot olvastam már, de sosem gondoltam volna, hogy egyszer valaha írni is fogok. Nem nevezem magam fanatikus rajongónak, egyszerűen csak szeretem a könyvet és a filmet egyaránt. A Breaking dawn eseményeit fogom leírni Bella szemszögéből. A történet alapja ugyan az marad, a szereplők sem változnak, mégis más lesz. Nagyon hiányoltam a könyvből a nászéjszaka és az utána történt dolgok leírását. Nem minden fejezet, de lesz benne csak 18 éven felülieknek ajánlott, ezt ki fogom írni mindig előtte. Még sosem írtam semmilyen ehhez hasonló dolgot, de megpróbálkozom vele, hátha sikerülni fog. Remélem azért, olvasható lesz. Természetesen minden kritikát és véleményt szívesen fogadok. Hát nemsokára majd felkerül az első bejegyzés is, addig is a többi bloghoz kívánok jó olvasást!
Sziasztok!