10. rész: Bosszú

„Edward olyan hirtelen pattant fel és döntött le az ágyra, hogy alig láttam belőle valamit. Rámfeküdt, és lassan haladt le nyelvével a testemen, míg nem elérte a bugyim szélét. Most kell megállítanom, amíg észnél vagyok, gondoltam magamban. De annyira akarom én is…”

 

Lassan végigcsókolta a bugyim vonalát, és fogai közé vette az apró anyagot. Megemeltem a csípőmet, és hagytam, hogy lehúzza rólam az utolsó ruhadarabot is. Lágy szellő simogatta végig meztelen testemet, de mégsem éreztem hűsítőnek, mert Edward pillantása perzselte a bőrömet. Éjfekete szemeivel a testem minden pontját végignézte. Lassan feltámaszkodtam a könyökömre, közben aprót ráztam a fejemen, hogy kitisztuljon. Apró mosolyra húztam a számat, mikor a még mindig mozdulatlanná dermedt Edwardot néztem.

- Valami baj van? – kérdeztem kissé aggódva, mikor már percek óta meg se mozdult.

- Baj? Ha az baj, hogy majd meg veszek érted, nem beszélve arról, hogy ilyen őrjítő sztriptízt lejtesz nekem, akkor igen, baj van. Egyszerűen nem tudom levenni rólad a szememet. Nem bírom távol tartani magam tőled, de ha a közeledben vagyok, teljesen elveszed az eszem. Nem tudom mit kéne tennem, de ezt a macska egér harcot nem tudom, meddig fogom bírni…

- Elveszem az eszed? Megőrjítelek? – kérdeztem incselkedve.

- Bella. Mintha nem tudnád! - emelte égnek csodás szemeit, amik még mindig feketék voltak a vágytól.

- Hát akkor így kell, hogy hagyjalak őrülten, sajnos. Elálmosodtam, elfáradtam ebben a sok mozgásban.

- Ezt most komolyan mondod? – kérdezte teljesen meghökkenve férjem.

- Miért viccelnék?

- Azt hittem el akartál ezzel a tánccal csábítani, ami nem mellesleg sikerült is. – mondta a mondat végé halkan, de én meghallottam.

- Igen, el akartalak csábítani, de nem volt ennél több, amit szerettem volna. – mondtam teljesen közömbösen, de azt nem tettem hozzá, hogy csak egy hajszál választott el engem is az őrülettől.

- Akkor aludj kedvesem. – mondta Edward, de kissé csalódottnak hallottam a hangját.

- Csak nem többre vágytál volna? – kérdeztem. – Most én is meg akartam neked mutatni, milyen, amikor majd meg őrülsz a vágytól, és a végén visszautasítanak. – Bár az én szívem is majd meg szakadt, hogy abba kellett hagynom, tettem hozzá gondolatban.

- Mindig többre vágyom. – válaszolt előző kérésemre szerelmem, majd betakargatott, adott egy jóéjt puszit, és kisuhant a szobából.

Edward szemszög

Az ágy szélén ültem, és Bellára gondoltam, amikor cipőkopogás ütötte meg a fülem. Bellán magas sarkú? Odakaptam a fejem, és megláttam szerelmem kecsesen felém lépdelni, és tényleg egy csábító fekete magas sarkú volt rajta és fekete harisnyáját is láthattam, amit eddig a papucs eltakart. Nem tudtam mire vélni, hogy miért vett fel ilyen ruhákat. De nem tudtam megkérdezni, mert kedvesem odaért hozzám és megszólalt.

- Most nem használhatod az erődet. – suttogta a fülembe, amitől megborzongtam.

- De miért használnám? – kérdeztem értetlenül. Kikötötte a köntöse övét és összekötötte vele csuklóimat. Még mindig értetlenül néztem rá, hiszen könnyedén elszakíthatnám, ha akarnám.

- Ne merd elszakítani. – mutatott összekötözött csuklóimra, mintha ő lenne a gondolatolvasó.

- Miért kötö… - a mondatot már nem tudtam befejezni, mert közben odasétált a hifi-hez, és bekapcsolta, de a zenére már nem tudtam figyelni, mert lassan lecsúsztatta magáról a köntöst, miközben odasétált elém. A látvány hihetetlen volt. Egy fekete csipkés ruhát viselt, ami épphogy takart rajta valamit, így jól láthattam alatta a fekete melltartóját és bugyiját. Ilyen gyönyörű még sosem volt. Formás lábai gyönyörűek voltak a fekete comb harisnyában, a cipőben pedig nagyon kecsesen mozgott. A számat alig tudtam csukva tartani.

- Egy kis meglepetés. – búgta nekem, mire nagyot nyeltem.

Lassan ringatni kezdte a csípőjét, majd felemelte a kezét és összefogta a haját a tarkóján. Önkéntelenül is felmorogtam, majd meglendítette a haját, ami felkavarta a meleg, párás levegőt, és a levendula-frézia kettős ellepte az agyam. Teljes kábulatba estem, alig láttam Bella táncát. A melleit kezdte el simogatni. Ez már túl sok volt nekem, és felpattantam az ágyról, hogy most azonnal leteperjem, és magamévá tegyem. Az agyam elborította a vörös köd, nem tudtam gondolkodni. Belaa azt hitte, el akarok menekülni, mert visszalökött az ágyra.

- Nem mehetsz sehová! - parancsolta

- Megígérem, jó kislány leszek. – súgta, de nekem csak azon járt a fejem, hogy legyen rossz kislány. Most kitört az önző énem a ketrecéből, és semmi nem érdekelte, csak az, hogy szerethesse ezt az angyalt.

- Évezi a show-t Mr. Cullen? – kérdezte angyalom incselkedve, miközben elkezdett vetkőzni. Ekkor jöttem rá, hogy ez egy sztriptíz show személyesen nekem.

- Miért kínzol? – nyögtem halkan, szinte alig hallhatóan.

- Én nem kínozlak, csak meg akartalak lepni. – simított végig ismét a mellein, majd hozzám dörzsölődött.

- Bella… - mondtam, de közben már nem bírtam magammal, és egy akaratlan kis mozdulattal elszakítottam a kezeimet összekötő szatén övet.

- Megígérted, hogy nem használod az erődet, és nézd, elszakítottad a köntösöm övét. – mondta durcásan, habár remélem annyira nem haragudott érte.

- Saj.. sajnálom. – csak ennyit tudtam mondani, mert már arra eszméltem, hogy felkelt az ölemből, és egy lépésnyire megállt tőlem. Megfordult, majd előre hajolt, és a bokáitól kezdve végighúzta a kezeit csodás lábain, majd haladt egyre feljebb, de nem bírtam már tovább nézni és elviselni ezt a kínzást, mert gyengéden, mégis határozottan megragadtam a csípőjét és az ölembe húztam.

- Ne csináld ezt velem, nem fogok bírni, uralkodni magamon. – szippantottam közben mélyet csodás illatú hajából.

- Akkor ne uralkodj. – suttogta. – Majd én uralkodok rajtad.

Megfogta kezeimet, és a belső combjától fölfelé végigsimított tenyeremmel az oldalán át a melléig. De itt már nem bírtam tovább uralkodni magamon, átvettem az irányítást, és simogatni kezdtem melleit.

- Ez nem éppen megengedett Uram a show közben. Mindent a szemnek, semmit a kéznek, kérem. – mondta szerelmem dorgálóan.

- Ne kérd ezt tőlem. Annyira kívánatos vagy!

Levette melleiről a kezem, és a hátam mögé tette. De ha nem használhatom a kezeimet, és mindenképpen meg akarom őt érinteni, akkor majd használom a számat, gondoltam magamban. Apró csókokkal hintettem be a nyakát, majd haladtam le a hátán. A melltartója kapcsánál egyszerűen elharaptam a pántot, nem akartam tovább húzni az időt, látni akartam csodálatos melleit.

- Csak a kezemet nem használhatom, azt mondtad. – mentegetőztem, mert tudtam, e miatt is kapni fogok.

- Ez igaz, de az akkor sem volt szabályszerű. – suttogta, majd felkelt az ölemből, és a melleit átfogva tartotta magán a melltartót. Épp azon kezdtem el gondolkodni, hogy vegyem le róla mégis, azt a zavaró anyagot, amikor megfordult, majd egyik kezével először az egyik, majd a másik pántot gördítette le a válláról, majd végül hagyta, hogy lehulljon róla a ruha, és most már tényleg akadály nélkül csodálhattam kebleit. Közelebb lépett, és én azonnal megragadtam az alkalmai és számmal birtokba vettem a vágyott halmokat. Mire kezdtem volna belejönni, hátrébb lépett tőlem, kibújt a cipőjéből, és egyik lábát az ölembe helyezte. Lassan elkezdte legörgetni a harisnyát kívánatos combjairól, és mire elért a térdéig, már teljesen elvette az eszemet. Csókot hintettem kezére és óvatosan a fogammal levettem róla a harisnyát. Ugyanezt tettük a párjával is, de amikor végeztem lábfejével végigsimított már amúgy is vágytól meredő férfiasságomon, és ekkor elszakadt az a bizonyos cérna.

Vámpírsebességgel fektettem Bellát az ágyra és helyezkedtem el fölé. Lassan haladtam lefelé nyelvemmel a testén, míg el nem értem a bugyija szélét. Lassan végigcsókoltam a vonalát, és fogaim közé vettem az apró anyagot. Megemelte a csípőjét, hogy lehúzzam róla az utolsó ruhadarabot is. Előtte térdelve néztem csodálatos testét. A vágy belülről égetett, nem tudtam már visszaszorítani. Akartam az előttem fekvő nőt, és nem is akartam már türtőztetni magam. Tudtam, hogy nem cselekszem helyesen, de majd vigyázok, rá. Minden erőmmel azon leszek, hogy jó legyen neki, és ne essen bántódása. Miközben gondolkoztam, lassan feltámaszkodott a könyökére, és apró mosolyra húzta csókolni való ajkait.

- Valami baj van? – kérdezte kissé aggódva, hiszen ő még nem tudta, hogy sikerült megtörnie az elhatározásomat.

- Baj? Ha az baj, hogy majd meg veszek érted, nem beszélve arról, hogy ilyen őrjítő sztriptízt lejtesz nekem, akkor igen, baj van. Egyszerűen nem tudom levenni rólad a szememet. Nem bírom távol tartani magam tőled, de ha a közeledben vagyok, teljesen elveszed az eszem. Nem tudom mit kéne tennem, de ezt a macska egér harcot nem tudom meddig fogom bírni… - próbáltam még kicsit húzni az időt, de tudtam, már nem fogom tudni visszatartani magam attól, hogy magamévá tegyem feleségem.

- Elveszem az eszed? Megőrjítelek? – kérdezte incselkedve.

- Bella. Mintha nem tudnád! - emeltem égnek szemeim.

- Hát akkor így kell, hogy hagyjalak őrülten, sajnos. Elálmosodtam, elfáradtam ebben a sok mozgásban.

- Ezt most komolyan mondod? – kérdeztem teljesen meghökkenve. Nem akartam elhinni, ezt tényleg kimondta.

- Miért viccelnék? – kérdezte teljesen komolyan.

- Azt hittem el akartál ezzel a tánccal csábítani, ami nem mellesleg sikerült is. – mondtam a mondat végét olyan halkan, hogy ne hallja meg.

- Igen, el akartalak csábítani, de nem volt ennél több, amit szerettem volna. – mondta kedvesem nyugodtan, és én nem akartam elhinni. Végre ledöntötte a falaimat, és most csalódottan kell magam köré visszaépítenem. Bár biztosan rá tudnám venni, hogy meggondolja magát, de most már józanabbul gondolkodva, nem akarok olyat tenni amit ő sem.

- Akkor aludj kedvesem. – mondtam kedvesemnek, remélem nem lehetett a csalódottságot kihallani a hangomból.

- Csak nem többre vágytál volna? – kérdezte. – Most én is meg akartam neked mutatni, milyen, amikor majd meg őrülsz a vágytól, és a végén visszautasítanak.

Hát most megtudtam, és tényleg szörnyű érzés. De nem tudom, hogy mit tehetnék, nem veszíthetem el vele a fejemet, meg is ölhetem.

- Mindig többre vágyom. – válaszoltam előző kérdésére, majd betakargattam szerelmem, adtam egy jójét puszit, és kisuhantam a szobából.

Elindultam a szárazföld felé. Bevetettem magam a vízbe, ami most megfelelő volt a vágyaim lehűtésére. Szemeim előtt leperegtek, az elmúl óra képei. Bella tánca, a kívánatos ajka, ahogy a fülembe suttogott velük. A karcsú teste, amit lágyan ringatott a zenére. A mellei… Le kell ezzel állnom, különben visszafordulok, és rá vetem magam. Nemsokára elértem a partot, és a közeli erdőbe vetettem magam, hogy csillapíthassam szomjam, és vágyam.

Hát ez lett volna az új fejezet, remélem tetszett. Nagyon sok komit kérek hozzá:)

Frissről infó majd jobb oldalon, mint mindig!

Puszi!