19. rész: További rongálás

Sziasztok! Igen, ez még csak az első fele a fejezetnek, de ha elég komit kapok, megtáltosodok, és a következő részt talán már holnap tudom hozni. Addig is jó olvasást! És ne felejtsétek! Hajnalban BD Part 1 Trailer a MMA-n és ott lesz több szereplő is,valamint számos díjban érintett az Eclipse!!! Nézzétek!

Zihálva hanyatlottam Edward mellkasára. Szerelmem lágyan simogatta a hátam, de ő is gyorsabban szedte a neki felesleges levegőt. Miközben a légzésemet próbáltam normális tempóra visszaállítani, körbenéztem a szobában. Az ágy úgy-ahogy kibírta a megpróbáltatásokat, ellenben az ágyneműről nem mondanám ugyan ezt. A komód féloldalasan dőlt előre, az egyik fiók félig nyitva. A falon két hatalmas mélyedés, melybe valószínűleg Edward tenyere pont beleillik. Hogy is került oda? Hát az nem egy egyszerű történet, és valószínűleg, ha Emmett ezt meghallaná, egy életen keresztül hallgathatnám. Halkan kuncogtam ezen, mire Edward kérdőn felvonta a szemöldökét.

- Csak a komód. - mondtam most már nevetve.

- Ja, igen. - nézte ő is a bútordarabot, majd kuncogni kezdett.

- És még az jutott eszembe, hogy Emmett milyen poénokat sütne el, ha ezt látná. Biztos egész életemben hallgathatnánk.

- A létezés jobb szó lenne, de igen, nagy valószínűséggel jó pár poént elsütne.

Mondata hallatán kicsit meglepődtem.

- Szóval már nem bánod, hogy én is hallhatatlan leszek? - kérdeztem kissé félve a válasza miatt.

- Nem azt bánom, hogy hallhatatlan leszel, vagy hogy örökre együtt maradunk, - mondta komolyan - te is tudod. Azt bánom, hogy az örök kárhozatra leszel te is ítéltetve, pedig mennyivel jobb életed lehetett volna, ha…- de nem hagytam befejezni a mondatot, mert tenyeremmel betapasztottam a száját.

- Ha? Ha mondjuk Jacobot választom? Sokkal normálisabb lenne egy vérfarkassal együtt lennem. - gúnyolódtam vele.

- Nem rá gondoltam. - motyogta a tenyerembe - Bár még ő is egészségesebb lenne neked.

- Hanem kire? Mondjuk Mike Newtonra? Ő lenne nekem a tökéletes?- amint kiejtettem Mike nevét, mély morgás tört fel belőle.

- Na még csak az hiányozna! - vette el a kezemet a szája elől, és belecsókolt a tenyerembe.

- Akkor ki? - kérdeztem már kissé mérgesen.

- Még nem találtam megfelelőt. De már nem is fogok. Sosem tudnálak többé elengedni.

- Akkor jó. - mondtam kissé megkönnyebbülten - Mert sosem fogom hagyni, hogy elengedj. Szenvedélyesen csókoltam meg, hogy bizonyságot is adjak a szavaimnak. Nem maradt viszonzatlanul a tettem. Nyelveink vad táncot jártak, miközben kezeink egymás testét barangolták be. Lassan elfogyott a levegőm, így zihálva váltunk el egymástól.

- Talán mégis pótolnunk kéne néhány bútort. - mondta Edward, miközben maga alá fordított. - Ezeket sem az eredeti funkciójukra, sem arra, amire mi használjuk őket, nem lehet már alkalmazni. - mondta egy szédítő mosollyal az ajkain. Mire ezt kimondta, a telefon megcsörrent. Az éjjeli szekrényre nyúlt, majd a kijelző láttán elmosolyodott.

- Szia Alice.

- Szia Edward. Szia Bella. - köszönt kicsit hangosabban, hogy én is halljam, de a telefont már ki volt hangosítva.

- Szia Alice. - köszöntem én is legjobb barátnőmnek, és újdonsült nővéremnek.

- Mire elkészültök, addigra beborul az ég Rióban, így el tudtok menni, vásárolni. És az este is jól fog alakulni. Jó szórakozást! - köszönt el gyorsan Alice, mert a távolban felhangzott Emmett mackó hangja, hogy kivel beszél a hugicája. - Ja, és Edward, a világosabb barna jobban fog menni a szobába. Sziasztok! - majd letette a telefont.

- Gondolom, valamelyik bútorra mondta. - tűnődött, miközben egy hajtincsemmel játszott.

- Mennyi az idő? - kérdeztem, mire hatalmasat kordult a gyomrom.

- Már 2 óra is elmúlt, és még ma nem ettél semmit. - mondta, majd sietve felállt, és egy pillanat alatt megtalálta a konyhában elhagyott köntösömet.

- De ettem, a desszertet. Most a főétel jön. - mondtam vidáman, miközben belebújtam a köntösbe.

- Főétel rendel. - hajolt meg Edward, mint egy pincér. - Menj, zuhanyozz le, addig összetakarítom a konyhában a rumlit, és elkészítem az ebédet, vagy uzsonnát, vagy mit. - majd gyorsan elviharzott, és már csak a csörömpölést hallottam, amint a romokat takarítja össze a konyhában.

Elindultam a fürdőbe, és beálltam a zuhany alá. Miközben folyattam magamra a meleg vizet, a reggel eseményei peregtek le a szemem előtt. Ahogy Edwardot elcsábítottam a konyhában, ahogy összetörtük az asztalt a konyhában, és ahogy nem sikerült összetörni az ágyat. Miután egymáséi lettünk az ágyon, tovább pergett a szemem előtt a film. Megemelte összekulcsolódott testünket, és a komód felé indult. Nem tudtam, hogy mit szeretne, de nem sokára meg is kaptam a választ.

- Csak az asztalos dolgot szeretném folytatni. - magyarázta, miközben a nyakamat csókolta. - Olyan gyönyörű vagy, ilyen helyzetben jobban látlak. - mondta, nekem pedig nem volt ellenvetésem a dologgal. Még alig pár perce éltem át a gyönyört, de szerelmem máris ott folytatta, ahol abbahagyta. Lassan, mégis erőteljesen mozgott bennem, miközben én alig bírtam tartani magam a komód szélén, hogy le ne essek. Kapaszkodót nem találva, a fejem fölött a falon támaszkodtam, mire Edward összefogta a csuklóimat, és ott tartotta őket. Annyira lassan, mégis intenzíven mozgott bennem, miközben egymás szemébe néztünk végig, hogy nem sok kellett ahhoz, hogy ismét lecsapjon rám a kéj. De Edward is hamarosan követett, amit most a fal bánt, ugyanis amikor elélvezett, annyira erősen támaszkodott a két tenyerével a fejem mellett a falon, hogy az nem bírta tovább, és két hatalmas lenyomat maradt a helyén. A komód lábával viszont én sem tudom, hogy mi történt. Elég figyelmetlen tudok lenni, amikor másra összpontosítok. Észre se vettem, hogy amíg elkalandoztam a zuhany alatt, önkéntelenül is azokat a mozdulatokat csináltam, amik a képzeletemben játszódtak le. A zuhany oldalának dőltem, egyik kezem a fejem fölött, a másik pedig a saját testemet simogatta. Amint kinyitottam a szemem, egy kővé dermedt, szétázott ruhájú Edwardot láttam magam előtt. Mosolyogva néztem szoborrá fagyott alakját, majd a másik kezemmel is végigsimítottam a testemen. A következő másodpercben már a két kezemet a fejem fölé szorítva járta be ajkaival a kezeim útvonalát...